vydavatel:
The study explains the birth of the term ‚folk art‘ in the Hungarian context. In Central Europe, the interest in the culture of the people, i.e. peasants, was connected with the emergence of the idea of nation-states. Towards the end of the 19th century, an evolutionary approach became authoritative in both history and social history. The emerging ethnology also followed this direction. In the simple object forms of peasant culture, it could find documents from old historical periods. At the end of the 19th century, home industry movements emerged. On the one hand, the goal was the production of industrial goods that did not require capital, but meant the use of folk knowledge. Recognizing the possibilities, the state supported the education of house industries and its application in the applied arts for decades. This produced results such as Hungarian Art Nouveau and later Art Deco. At the end of the 19th century, research on ornamentation appreciated the decorations of objects used by peasant. The result was the birth of the term ‚folk art‘, which is a value category without concrete content.
Bellák, Gábor. 2006. Népművészet és háziipar. In: Őriné Nagy, Cecília (ed.): A népművészet a 19–20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen. Gödöllő: Gödöllői Városi Múzeum. 64 – 70.
Borovszky, Samu. 1904. Magyarország városai és vármegyéi. Pozsony vármegye. Budapest: Apolló Irodalmi Társaság.
Bourdieu, Pierre. 2001. La production et la reproduction de la langue légitime. In: Bourdieu, Pierre. Language et pouvoir symbolique. Paris: Fayard. 67 – 98.
Brückner, Wolfgang. 1993. Gewerbeforschung und Volkskunsttheorie. Bayerische Blätter für Volkskunde 20 (4): 208 – 222.
Brückner, Wolfgang. 1999. Volkskunst. Ästhetische Anschauungen oder Thesen zu einem Wahrnehmungsproblem. In: Grieshofer, Franz – Schindler, Margot (eds.). Netzwerk Volkskunde. Ideen und Wege. Festgabe für Klaus Beitl zum siebzigsten Geburtstag. Wien: Verein für Volkskunde. 291 – 308.
Cisárová-Mináriková, Eva. 2001. Mária Hollósy. 1858 – 1945. Bratislava: Phare.
Czerwińska, Kinga. 2013. Folk Art and Etnodesign to Search for Cultural Identity: Polish Examples. Etnologické rozpravy 20 (1 – 2): 26 – 37.
Danglová, Oľga. 2013. Kultúrne dedičstvo ako symbol identity. Etnologické rozpravy 20 (1 – 2): 38 – 54.
Deneke, Bernward. 1964. Die Entdeckung der Volkskunst für das Kunstgewerbe. Zeitschrift für Volkskunde 60: 168 – 201.
Deneke, Bernward. 1980. Europäische Volkskunst. Frankfurt am Main – Berlin – Wien: Propyläen Verlag.
Deneke, Bernward. 1997. Volkskunst und nationale Identität 1870 – 1914. In: von Herbert, Nikitsch – Tschofen, Bernhard (eds.). Volkskunst. Referate der Österreichischen Volkskundetagung 1995 in Wien. Im Auftrag des Vereins für Volkskunde in Wien und des Österreichischen Fachverbands für Volkskunde. Wien: Selbstverlag des Vereins für Volkskunde, 13 – 38.
Fejős, Zoltán. 2006. A népművészet a 19 – 20. század fordulóján. Kutatás- és fogalomtörténeti jegyzetek. In: Őriné Nagy, Cecília (ed.). A népművészet a 19 – 20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen. Gödöllő: Gödöllői Városi Múzeum. 117 – 127.
Gál, Vilmos. 2009. A világkiállítások és Magyarország (1851 – 1900). Polgári Szemle 5 (6): 4.
Gál, Vilmos. 2020. Világkiállító magyarok. Budapest: Holnap Kiadó.
Geering, Corinne. 2020. The Hinterland on Display. Establishing a Market for Rural Handicraft in Austria-Hungary. In: Knoll, Martin (ed.). Cities – Regions – Hinterlands. Metabolisms, Markets, and Mobilities Revisited. Rural History Yearbook / Jahrbuch für Geschichte des ländlichen Raumes 17: 72 – 93.
Gelléri, Miksa [Mór]. 1881a. A budapesti nőipar kiállítás. Szarvasi Újság 5 (34): 269 – 271.
Gelléri, Mór. 1881b. Jelentés az országos nőipar-kiállításról. Budapest: Pesti könyvnyomda.
Gráfik, Imre. 2013. Rómer Flórián a magyarországi néprajzi gyűjtés kezdetén. Arrabona 51: 269 – 290.
Gyarmathy, Zsigáné. 1896. Tarka képek a kalotaszegi varrottas világából. Budapest: Franklin Társulat.
Györgyi, Kálmán. 1910. A svéd kiállítás tanulságai. A háziiparral és a női kézimunkákkal foglalkozóknak figyelmébe ajánlja… Magyar Iparművészet 13 (1): 1 – 8.
Halkovics, László. 1999. A magyar ipari szakoktatás és statisztikája 1945. előtt. Statisztikai Szemle 77 (4): 260 – 273.
Heffernan, Sandra. 2014. The Influence of Archduchess Isabella on Design. The Transformation of an Aesthetic. Textile. The Journal of Cloth and Culture 12 (2): 188 – 201.
Herich, Károly. 1886. Háziipar. In: Keleti, Károly (ed.). Hivatalos jelentés a budapesti Országos Általános Kiállításról IV. Budapest: Atheneaum. 499 – 514.
Huszka, József. 1885. Magyar díszítő styl. Budapest: Deutsch.
Huszka, József. 1892. Nemzeti építészetünk múltja és jelene. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 26: 1 – 12, 201 – 207.
Huszka, József. 1895. Magyar ornamentika. Budapest: Pátria nyomda.
Ipolyi, Arnold. 1981. A magyar iparélet történeti fejlődése. In: Rottler Ferenc (ed.). Egyház, műveltség, történetírás. Budapest: Gondolat. 120 – 148.
Johles, Reinhardt. 2002. „Ethnisierte Materialien” – „materialisierte Ethnien”. Zur Nationalisierung von Volkskunst und Bauernhaus in Österreich (-Ungarn). In: Moravanszky, Ákos (ed.). Das entfernte Dorf. Moderne Kunst und ethnischer Artefakt. Wien – Köln: Böhlau. 61 – 94.
Korff, Gottfried. 1992. Volkskunst als ideologisches Konstrukt? Fragen und Beobachtungen zum politischen Einsatz der „Volkskunst“ im 20. Jahrhundert. Jahrbuch für Volkskunde 15: 23 – 49.
Körösfői, K. Aladár. 1916. Az ornamentum tanításáról. Magyar Iparművészet 19 (8): 328.
Kresz, Mária 1974. Ruskin, Morris, Crane and the Discovery of Hungarian Peasant Art. New Hungarian Quartely 15: 198.
Lackner, Mónika. 2009. Tárgyaink és a történeti érték. Néprajzi Értesítő 91: 9 – 22.
Litassy, János. 1892. Vidékünk házi ipara. Selmeczbányai Hiradó 3 (7): 25 – 27.
Löfgren, Orvar. 1989. The Nationalization of Culture. Ethnologia Europea 19: 5 – 23.
Malonyai, Dezső. 1907 – 1922. A magyar nép művészete I–V. Budapest: Franklin-Társulat-Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda.
Nagy, Zoltán. 2021. Az őrségi fazekasság két arca a pártosfalvi összeírástól a magyarszombatfai fazekas háziipari szövetkezetig (1895 – 1950). Vasi Szemle 75 (2): 203 – 230.
Németh, Ferenc. 1993. A torontáli szőnyeg. Újvidék: Forum.
Ráth, Károly. 1898. Háziipar. In: Matlekovits, Sándor (ed.). Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. 8. Budapest: [s. n.]. 299 – 377.
Riegl, Alois. 1893. Stilfragen. Grundlegungen zu einer Geschichte der Ornamentik. Berlin: Siemens.
Rosta, István. 1992. A magyarországi szlöjd. Iskolakultúra 2 (3): 74 – 76.
Sárai Szabó, Katalin. 2004. „Női munka” a református egyházban a századfordulótól a 40-es évekig. In: Lackovits, Emőke – Mészáros, Veronika (eds.). Népi vallásosság a Kárpát-medencében. 6. Veszprém: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság. 211 – 220.
Semper, Gottfried. 1852. Wissenschaft, Industrie und Kunst. Vorschläge zur Anregung nationalen Kunstgefühles, bei dem Schlusse der Londoner Industrie-Ausstellung. Braunschweig: Vieweg und Sohn.
Semper, Gottfried. 1860. Der Stil in den technischen und tektonischen Künsten oder die praktische Äesthetik. Ein Handbuch für Techniker, Künstler und Kunstfreunde Bd. 1. Die Textile Kunst für sich betrachtet und in Beziehung zur Baukunst. Frankfurt am Main: Verlag für Kunst und Wissenschaft.
Sinkó, Katalin. 2009. A népművészet-szemlélet változásai és a Nemzeti Múzeum 1852 – 1898. Néprajzi Értesítő 91: 35 – 80.
Sinkó, Katalin. 2012. Az ornamens mint nemzeti nyelv. A népművészet fogalmának a kialakulása az iparművészeti múzeumokban a pozitivizmus korában. In: Sinkó, Katalin: Ideák motívumok, kánonok, Tanulmányok a 19–20. századi képkultúra köréből. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria. 242 – 276.
Szabóová, Nela. 2018. Úspechy výšiviek z produkcie Spolku Izabella na medzinárodnom trhu. Muzeológia a kultúrne dedičstvo 6 (1): 95 – 103.
Szőcsné Gazda, Enikő. 2013. Erdélyi csipkék. Kiállítási katalógus. Sepsiszentgyörgy: Székely Nemzeti Múzeum.
Szőcsné Gazda, Enikő. 2014. A kutatástól a tömegmozgalomig. Az 1930-as évekbeli háromszéki szőttesmozgalom története. In: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 22. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság. 247 – 278.
Székely, Miklós. 2020. Az Arts and Craftstól a Bauhausig: új szempontok a századfordulós nemzeti iparoktatási mozgalmak értékeléséhez. Ars Hungarica 46: 67 – 78.
Taylor, Lou. 1990. Peasant Embroidery. Rural to Urban and East to West Relationships 1860 – 1914. The Journal of the Decorative Arts Society 1850 — The Present 14: 43 – 51.
Thomas, Zoë. 2020. Women Art Workers and the Arts and Crafts Movement. Manchester: Manchester University Press.
Török, Zsuzsa. 2019. Wohl Janka Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának írt levelei. Lymbus: 615 – 629.
Vörös, Katalin. 2016. Millenniumi hangulatban. Az ezredéves kiállítás és az iparoktatás. Autonómia és Felelősség 2 (2 – 3): 19 – 28.
Vörös, Katalin. 2018. Modernizáció és nacionalizmus keresztmetszetében: nemzetépítési törekvések a dualizmus kori középfokú iparoktatás vonatkozásában. In: Csibi, Norbert – Schwarczwölder, Ádám (eds.). Modernizáció és nemzetállam-építés. Haza és/vagy haladás dilemmája a dualizmus kori Magyarországon. Pécs: Kronosz, 237 – 259.
Wörner, Martin. 1999. Vergnügung und Belehrung. Volkskultur auf den Weltausstellungen 1851 – 1900. Münster – New York – München – Berlin: Waxman.
